Hírek

Meghívó

Nyomtatás PDF

 

Ezúton tisztelettel meghívom Önt a Kunszövetség

 

t a g g y ű l é s é r e,

 

melyet 2014. május 10-én, szombaton, 12.30 órakor az Euro Kft. (5300 Karcag, Széchenyi sgt. 52.) ebédlőjében tartunk.

 

Amennyiben a meghirdetett időpontra a határozatképesség nem biztosítható, úgy a közgyűlést az alapszabály értelmében 13 órára újra összehívom a megjelentek létszámától függetlenül.

 

Napirendi pontok:

 

  1. Beszámoló a 2013. évi működésről

  2. Beszámoló a 2013. évi gazdálkodásról

  3. 2014. évi pénzügyi terv elfogadása

  4. 2014. évi program elfogadása

  5. Tisztújítás

  6. Alapszabály módosítás

  7. Egyebek

 

 

A közgyűlés követően a helyszínen ebédelünk.

 

A napirendek fontosságára tekintettel feltétlenül számítok megjelenésére.

 

 

 

Karcag, 2014. 03.07.

 

 

Dr. Fazekas Sándor

elnök sk.

Új lobogót kapott a Kováts Mihály Huszárbandérium

Nyomtatás PDF

Új lobogót kapott a Kováts Mihály Huszárbandérium

Zászlótörténet

 

A Kováts Mihály Huszárbandérium a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület védnöksége alatt 2009-ben alakult meg, de akkor már több évnyi előzmény után, hiszen a lovasok (általában 19.századi huszáregyenruhában) egy sor városi esemény mellett az iskolai emlékhetek alkalmain is főszerephez jutottak. 2009-ben az egyesület úgy döntött, hogy a további parádékhoz a 18. századi minták alapján elkészítteti a korhű uniformisokat. Későbbi elhatározás volt a bandérium zászlajának megvarratása, amiről 2013 elején döntöttek.

Ha már a ruha eredeti minták alapján készült, úgy illett, hogy a huszárlobogó is kiállja a hitelesség próbáit. Eredeti minta erre is került. Néhány éve, dr. Örsi Julianna igazgatósága idején restauráltatta a túrkevei Finta Múzeum azt a zászlót, amit a 18. század közepe óta őrzött (és őriz) a település.

A 21.században új életre kelt hadijelvény eredetije 1741-ből datálható. Ekkor, az örökösödési háború elején ugyanis a súlyosra fordult a helyzetben gr. Pálffy János országbíró fegyverbe szólította a magyar nemességet, az inszurrekció pedig a még a Pesti Invalidusház tulajdonában lévő, de a kerületek megszabadulásán egyre biztatóbb eredményekkel munkálkodó jászok és kunokra is vonatkozott. Ők pedig, éppen a szándékuk szerint alakuló redempcionális tárgyalások miatt is siettek felszerelni a saját alakulatukat. Egy 1741. március 16-án aláírt szerződés szerint a három kerület két lovasszázadból álló, összesen 400 fős egységet küldött Sziléziába. A két Kunságból – Földvári és Terbócs kerületi kapitányok vezetésével – 100-100, a népesebb Jász Kerületből 200 lovast szereltek fel. Az alakulat 1741. április 25-én indult Sziléziába, ahová május 28-án érkeztek meg, vitézkedésük - a szerződés szerint - október 31-ig tartott. Ennek az inszurrekciós alakulatnak készült a Túkeviben megtalált és restaurált lobogó, amely még 1743-44-ben is a nyugati frontra vezette a jászkun katonákat. A legutolsó inszurrekciós bevetésről hazatérve, - amint arról esztendők múlva Illéssy István későbbi nagykun kapitány és Kováts Mihály is megemlékezik, - Túrkeviben szerelték le az egységet, megmondván a legénységnek, hogy a szolgálat véget ért, és „szerentséjét ezután mindenki maga keresse”. Mivel az alakulat végleg feloszlott, zászlaját vélhetően a kevi városházán helyezték el, és ott is felejtődött.

Ezt a lobogót készíttette el a Kováts Mihály Baráti Társaság Egyesület a Kováts huszárok számára, annyiból is nagyon helyesen, hogy nemcsak egy korabeli relikviát újíttattak fel, hanem olyan emléket is egyben, amely alatt az akkor még jászkun altisztként szolgáló Kováts Mihály is vitézkedett.

A zászló elkészítésével Pinczésné Soós Gyöngyi népi iparművészt bízták meg, aki a túrkevei múzeumban nemcsak a restaurátori jelentést tekintette meg, hanem eredetiben tanulmányozhatta a zászlót, és a munkát segítendő, számos fényképfelvételt is készítettek a szövetről (vörös brokátselyem) és az egységes kompozícióba rendezett – eredetileg olajfestéssel felvitt – nádori, kerületi és állami címerekről. Ezután kezdődött a felrajzolás, majd a hímzés hosszadalmas és aprólékos munkája, amely alatt a szövetből fokozatos kialakult a Pálffy címerrel valamint a kerületi jelvényekkel ékes lobogó. Hozzá a kopját (21.századi kifejezéssel: a zászlórudat) Tóth László népi iparművész, a kopjacsúcsot a Szimmetria Kft., a rajta lévő díszítést Pinczés Szilvia ötvös készítette.

 

Elek György

Tekintse meg képes beszámolónkat ide kattintva!

 

Konferencia a kunok történetírójáról

Nyomtatás PDF

Konferencia a kunok történetírójáról

Gyárfás Istvánra emlékeznek

 

Korszerű ismerettel a polgári fejlődés útján” a címe annak a konferenciának, amit „a jászkun kis haza” történetírója emlékére rendeznek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, a Túrkevei Kulturális Egyesület szervezésében a Damjanich János Múzeumban június 7-én.

Gyárfás István neve és munkái elsősorban a történészek, illetve a jászsági és a két kunsági helytörténetírók előtt ismert. A jászkunok története összefoglaló címmel írott négykötetes munkájának értékét és megbecsülését jelzi, hogy a Jászok Egyesülete egy évtizede hasonmás kiadásban ismét megjelentette, de haszonnal forgathatók más történeti munkái is, amelyek közül a Dobó István egri kapitányságáról írott tanulmányát szintén kiadta valamelyik múzeum. Máig ható munkákat írt tehát, de róla igazán nem sokat tudunk. Kérdéseinkkel - bevezetendő a konferenciát – a dr. Örsi Juliannát, a megyei tudományos egyesület elnökét, a konferencia szervezőjét kerestük meg.

 

- Olyan tudósról van szó, akinek történetírói munkásságát a néhai Jászkun Kerület történetét kutatók nem tudják megkerülni. „Nélküle” szinte nem lehetséges eredményesen belevágni egy ilyen vállalkozásba. De először is: ki volt ő? Mit tudunk róla?

 

- Jogi végzettségű, aktív közéleti ember volt. 1822-1883 között élt. Elsősorban Kiskunhalason volt a lakhelye, de a munkája időnként - hosszabb-rövidebb időre - más városba (Gödöllő, Szabadka, Kiskunfélegyháza, Budapest) szólította. Sokat tett a magyar jogrendszer megreformálásért, közte a Jászkun Kerületből létrehozott megyék megalakításáért. Levelei szociális érzékenységéről is árulkodnak. A vasútépítést éppen úgy szorgalmazta, mint a gyümölcsöskertek létesítését, és több országos egyesület (Gazdasági Egyesület, Magyar Történelmi Társaság, Jogi Egyesület) megalapításában vett részt. A legmaradandóbb azonban a történettudomány területén végzett munkássága. Elsősorban a kunok történelme érdekelte. Tudományos feltáró és feldolgozó munkája máig is több szakterület számára jelent forrást. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte és levelező tagjául választotta. Több előadást tarthatott a tudós társaság ülésein.

 

 

- A Jászkunság, illetve a két nép magyarországi történetét bemutató, terjedelmében is hatalmas áttekintést köszönhetünk neki. Ennek négy kötetét 1870-től 1883-ig adta ki, az utolsó kötetet már posztumuszként jelentették meg. Mikor, milyen indíttatásból kezdte meg ezt a hatalmassá érett munkát?

 

- Az 1850-es évek végétől foglalkozott a jászkun történelem kutatásával és élete végéig ez volt a legfontosabb kutatási témája. A történelem iránti érdeklődése már a Debreceni Főiskolán megmutatkozott. A reformkor szellem rá is hatott. Édesapja halála miatt hazaköltözött Kiskunhalasra. Itt került a kezébe Toót János Halasról írt könyve, amit pesti újságban ismertetett, majd egyre inkább elmerült a levéltári források tanulmányozásában és figyelemmel kísérte a megjelent újságokat, könyveket. Igazi kutatóvá vált. Életében a négykötetes munkának csak első két kötete jelent meg, a harmadikat még korrektúrázta, a negyediket már a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Szél Farkas „gondozta”. 1848-ig szerette volna feldogozni a jászkunok történetét, de sajnos nem tudta befejezni. A 18-19. századi feldolgozása vagy nem készült el, vagy valahol rejtőzik. Többen keresték már, de egyelőre nem sikerült a nyomára akadni.

 

- Helytörténészként sokat forgattam/forgatom a könyveit és számos cikkét, tanulmányát beszereztem. Ma is elképedek, hogy a kor lehetőségei között hogyan tudta mindezt összegyűjteni, hiszen jogászi (hivatali) munkája mellett levéltári kutatásokat kellett végeznie az országos levéltárban, és a községi írástárakban (pl. latin és német iratok sokaságát fordította le). Remekül ismerte és hivatkozta a szakirodalmat, s a kutatás közben számos „apróságról” (pecsétek, térmértékek, nyelvészeti megfigyelések, parasztvármegye, Dobó egri kapitánysága etc.) is írt. Tudunk-e valamit a munkamódszeréről?

 

- Sajnos viszonylag kevés kézirata maradt meg, az is különböző gyűjteményekben. Több hónapos munkával sikerült ezeket összegyűjtenem a különböző levéltárakból, könyvtárakból, múzeumokból. Vonatkozik ez természetesen az újságokban és más periodikákban megjelent írásaira is. Szerencsére megmaradt levelezése, amely több mint 500 általa írott, illetve neki küldött levelet tartalmaz. Ezekből feltárul előttünk Gyárfás tudományos kapcsolatrendszere, véleménye és kutatási módszere is. Járt vidéki és országos levéltárakba, könyvtárakba (Pestre, Egerbe, Jászberénybe). Időnként kölcsönzött, de rendszeresen vásárolt is szakkönyveket. E célból nemcsak a közintézményeket kereste fel, de barátaitól, tudóstársaitól is kért szívességet és viszonozta is azt. Minderről részletesen írok egy külön tanulmányban, amely remélhetőleg már a közeljövőben megjelenik. A legközvetlenebb kapcsolata Szilády Áron turkológus-irodalomtörténésszel volt. Erdélyi rokonai segítségét a Gyárfás család történetének felgöngyölítéséhez kérte. Erről fogok a mostani szolnoki konferencián előadást tartani.

 

- A történeti kutatások mellett még a halasi református egyházzal kapcsolatban is előkerül a neve, nemkülönben a kertészeti szakirodalomban, mint kertészeti tanácsok írójáé. Ilyen aktív közéleti ember volt?

 

- Mindenek előtt hangsúlyoznunk kell, hogy a Gyárfás családnak évszázadokra visszamenőleg kiváló tagjai voltak. Egyik őse, Gyárfás Pál, például Erdély török követe volt, egy másik Gyárfás kuruc kapitányként harcolt. Nagyapja a mádéfalvi veszedelemkor menekült el Erdélyből és tanító, majd pap lett. Apja a Debreceni Kollégium elvégzése után Göttingában tanult, azután évekig Kiskunhalason folytatta a papi hivatást. Nem is igen örült annak, hogy fia a világi pályát választotta. A halasiak tisztelték a Gyárfás családot, így Gyárfás Istvánt a helyi református egyházközség gondnokául választotta. Ebben a minőségében a halasi gimnázium fejlesztésért tett a legtöbbet. Kertészeti érdeklődése azzal függ össze, hogy az 1848/49-es szabadságharc után átmenetileg vissza kellett vonulnia a közélettől, ezért közvetlen környezetében keresett elfoglaltságot és nyugalmat. Ebben partnere volt a túrkevei származású felesége, Kenéz Borbála asszony. A kertészkedés elvezette őt a gazdasági szakirodalom olvasásához, majd az íráshoz is. Egy évtizedet szánt erre a tevékenységére.

 

- Hogyan fogadták négykötetessé bővült vállalkozását a kortársak? Hogyan jelentette meg a köteteket? Támogatták-e úgy a kutatásokban, mint a kiadásban?

 

- Oly korban élt Gyárfás István, amikor a tudományos élet fellendülőben volt Magyarországon. Gondoljunk csak arra, hogy egymás után alakultak meg a tudományos társulatok, múzeumok, és adták ki ma is meglévő szaklapjaikat. Ő ennek a tudományos életnek aktív tagja, sőt, kezdeményezője volt. Eleven diskurzus folyt a kutatók között a magyarok és a kunok eredetéről és más témákról. Ő is megbírált másokat, őt is bírálták. A legismertebb könyvét a jászkunokról Kecskeméten jelentette meg. Cikkei Pesten, Győrben, Jászberényben, Halason jelentek meg. A Jászkunok története kiadásához előfizetőket is gyűjtött és a már akkor felálló új Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűléstől is kért és kapott támogatást.

 

- Ismerik-e őt a ma - két megye között felosztott - Jászkun Kerületében?

 

- Gyárfás István a legismertebb és legtöbbet idézett 19. századi jászkun történetkutató. Azt mondom, hogy legismertebb, de mégsem eléggé ismert. Az a fantasztikus szellemi hagyaték, amit ránk hagyott még felfedezésre, közlésre, népszerűsítésre vár. Éppen e célból rendezzük a mostani emlékülésünket is. Tervünk, hogy megjelentessük nemcsak a mostani konferencián elhangzó előadásokat, de minél több Gyárfás anyagot tegyünk közzé. Jövőre szeretnénk egy Gyárfás István könyvvel tisztelegni a nagy tudós emléke előtt, mely bizonyára az olvasók érdeklődését is felkelti majd.

 

- Reméljük! Köszönöm a beszélgetést!

 

A Gyárfás István emlékezetére rendezett konferencia 2013. június 7-én 10 órakor kezdődik a Damjanich János Múzeumban – Szolnok, Kossuth tér 4.

 

Elek György

 

A Kunszövetség évértékelő közgyűlése Karcagon

Nyomtatás PDF

Karcagon, a Városháza dísztermében tartotta évértékelő és évnyitó taggyűlését a Kunszövetség március 8-án.

Az elmúlt év több szempontból is sikeresnek értékelhető, hangsúlyozta az összefoglalóban dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Kunszövetség elnöke. A két Kunság valamennyi településének részvételével rendezték meg a Kunok II. Világtalálkozóját, a nagyszabású ünnepi programsorozat megnyitója Karcagon, zárása Kunszentmiklóson volt, a kapcsolódó rendezvényekre ismét több ízezren voltak kíváncsiak.

A másik kiemelkedő eredményt a karcagi Kazak Konzulátus ismételt megnyitása jelentette. A szövetség nagy figyelmet fordít a kunok határokon túli képviseletére és hivatalos kapcsolatainak kiszélesítésére. Ennek egyik intézménye lett az 1990-es évek közepén Karcagon létesített Kazak Konzulátus. A sikerrel működő intézményt több 2002-2009 között történt kísérlet után a regnáló politikai hatalom bezáratta, tavaly nyáron azonban ismét megnyílt és Horváth László úr személyében ismét működik Karcagon tiszteletbeli kazak konzul hivatala, erősítve a tájegységek keleti kapcsolatait.

Ez a két legnagyobb jelentőséggel bíró esemény a tavaly történtek között, de ahogy a beszámolóban elhangzott: a Kunszövetség egész sor hagyományőrző, gasztronómiai, vagy kulturális rendezvénynek – ünnepségnek volt támogató védnöke és számos könyv kiadásához nyújtott (anyagi lehetőségeihez mért) segítséget.

Az idei és a távolabbi időkre szóló tervek megbeszélését vezette be Szépe Ferenc kiskun kapitány beszámolója a 2013-ra szervezett Virágh Gedeon Emléktúráról. A kunszentmiklósi születésű huszárkapitány 1848-ban csehországi állomáshelyéről vezette haza egységét. (Tettüket, hosszú útjukat Jókai Mór örökítette meg a Kőszívű ember fiai című regényében.) A tíz hagyományőrző huszárral, cseh és osztrák hagyományőrzők segítségével kivitelezni szándékozott 500 kilométeres túra a Kunszentmiklóson eltemetett Virágh Gedeon sírjánál ér majd véget.

Bene Sándor nagykun kapitány a Pusztai Róka Hagyományőrző egyesület hármaskerületi, azaz a Jászkunság, a Kiskunság- és a Nagykunság „bejárására” tervezett lovastúráját ismertette. Ez a két nagyobb újdonság szerepel 2013 eseményei között, ám természetesen folytatódnak a már hagyománnyá lett események (pl. Kovást Mihály Napok (Karcag), Kun Hagyományok Napja, (Karcag), Birkafőző Fesztivál (Karcag), Kun Viadal (Kisújszállás), Szentmiklósi Napok (Kunszentmiklós), Hármaskerületi Kézi Arató Verseny (Kunszentmárton) etc.), amelyeket a szövetség védnökként vagy fővédnökként támogatásban részesít.

A feladatok között dr. Fazekas Sándor a kunhímzés még elő hagyományainak: az ezzel foglalatoskodó népművészeti csoportok, szakkörök, varróasszonyok „feltérképezésére” tett javaslatot, mondván, hogy ezt a markánsan kunsági eredetűnek tekinthető tekinthető népművészeti ágat mindenképpen meg kell menteni a feledéstől. Kovács Sándor a JNSZ megyei közgyűlés elnöke lovashagyományokat bemutató „kun vágta” 2014. évi megrendezését javasolta. A tavaly ősszel Kaposváron kun szobor leleplezésével debütáló somogyi kunok részéről pedig egy kun emléknap kijelöléséről, kun zászló elkészíttetéséről és hivatalos használatáról érkezett észrevétel, míg Takács István (Karcag) az egykori kunsági falvak helyének megjelölését hozta szóba. A két Kunság, illetve a valaha kunok lakta területek nagyságára gondolva azonban mindez lényegesen átfogottabb feltárómunkát igényel az előkutatás, úgyhogy a vezetőség a kun zászló és az emléktáblák dolgát kivitelezhetőnek ítélte, ám az ezekkel kapcsolatos tudnivalók összeállítását munkacsoportokra bízta.

A közgyűlés záró napirendjeként a Kunszövetség munkáját támogató magánszemélyek és vállalkozások munkáját köszönték meg.

- Egy nemzeti ébredésnek a korában élünk és hagyományos közösségek – így a kunoké is – most talál magára – értékelte a Kunszövetség közgyűlésének eredményeit az elnök. - Az indítványt tevők és hozzászólók nagy számából is láthattuk, hogy a Kunszövetségnek megvan ugyan a maga integráló szerepe, de a hagyományőrzők, a lovascsapatok, a harcosok vagy éppen a kutatók éppen úgy dolgoznak a kun identitás fenntartásán, mint az önkormányzatok és az egyesületek. Évről évre több tagunk van, egyre többen járnak el ezekre a rendezvényekre és most már azt is elmondhatjuk, hogy Kaposváron is van kun emlékhely. Mindig újabb elképzeléseket tudunk célul kitűzni és ezeket, amint erre több példánk is van már, a magunk szerény eszközeivel meg is valósítjuk. Most is reális elképzeléseket fogalmaztunk meg.

A szövetség közgyűlése terített asztalnál, közös ebéddel ért véget.

 

Elek György

A Kunszövetség évértékelő közgyűlése Karcagon képgaléria

Meghívó

Nyomtatás PDF

Kunszövetség
5300 Karcag, Kossuth tér 1.
Telefon: 06-59-500-611.


Ezúton tisztelettel meghívom Önt a Kunszövetség


t a g g y ű l é s é r e,


melyet 2013. március 9-én,  szombaton,  11 órakor Karcagon, a Városháza dísztermében (Karcag, Kossuth tér 1.)  tartunk.

Amennyiben a meghirdetett időpontra a határozatképesség nem biztosítható, úgy a taggyűlést az alapszabály értelmében, 11 óra 30 percre, újra összehívom a megjelentek létszámától függetlenül.

Napirendi pontok:

  • Beszámoló a 2012. évi működésről
  • Beszámoló a 2012. évi gazdálkodásról
  • 2013. évi pénzügyi terv elfogadása
  • 2013. évi program elfogadása
  • Alapszabály módosítás
  • Egyebek



A taggyűlést  követően  egy közös ebéd elfogyasztására hívom és várom a tagtársakat  az Euro Kft. Varró utcai telephelyén. (Kérem szíves visszajelzését az ebéd megrendelése miatt Pandurné Ildikónak az 59-500-611-es telefonszámon!)

Feltétlenül számítok megjelenésére!


Karcag, 2013. 01. 05.

Dr. Fazekas Sándor
elnök

Ki olvas minket

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 86854

Keresés

Copyright © 2019 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a GarageWeb készítette.