Rólunk írták!

Tartalomjegyzék
Rólunk írták!
Kunok I. Világtalálkozója
I. Világ Kun Találkozó
Évfordulót ünnepelnek húsvétkor a kunok
Évfordulót ünnepelnek húsvétkor a kunok
Véget ért a Kunok I. Világtalálkozója
Elindultak a kunok útján
Konzul bizalom nélkül
A külügyminisztériumnál a kazahok tüntettek
Kunjárás a Szilágyságban
A magyar kipcsákok Asztana tízéves évfordulóját ünneplik.
Kunok I. Világtalálkozója Kiskunfélegyháza
Véget ért a Kunok I. Világtalálkozója
Minden oldal

Kunkapitánnyá fogadták a kazah elnököt (www.szoljon.hu)

 

Nurszultan Nazarbajev kazah elnök kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodott a hét végén Magyarországon.

 

Találkozott Szili Katalin házelnökkel, Sólyom László köztársasági elnökkel és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a kunok pedig tiszteletbeli kunkapitánnyá fogadták.

A Parlamentben Szili Katalin házelnök fogadta Nurszultan Nazerbajevet, a Kazah Köztársaság elnökét. A találkozó előtt a Kunszövetség képviselői kunkapitánnyá fogadták a kazah elnököt - tudtuk meg Kovács Sándor ügyvivőtől, a megyei közgyűlés alelnökétől. A beiktatáson jelen volt Varga Mihály országgyűlési képviselő, az Interparlementáris Unió kazak-magyar tagozatának elnöke, Horváthy György nagykun főkapitány, Györfi Sándor karcagi kunkapitány, Kun Péter keletkutató, Szépe Ferenc kiskunsági ügyvivő, Horváth Lászkó volt tiszteletbeli kazak konzul, a Kunszövetség nagykövete és dr. Magyar Gábor ügyvivő.
- Még a szeptember 15-i kisújszállási kun viadalon határozott arról az ügyvivői testület, hogy a kazak-magyar kapcsolatok erősítése érdekében is, kunkapitánnyá fogadjuk az elnököt. Örülünk annak, hogy lehetőségünk nyílt a Parlementben átadni neki a kapitányi jelképeket, a ruhát, a süveget, a szablyát, az igazoló díszoklevelet, valamint Györfi Sándor kunkapitány, szobrászművész által készített karcagi Kun emlékhelyének kicsinyített bronz mását.
Köszöntőjében az elnök úr kiemelte, legközelebbi rokonai a kunok, éppen ezért fontosak az ilyen hagyományápolások is, mint a kunkapitányság a két nép történelmében. Az együttműködésre jó példa, hogy októberben Kazahsztánban, a Kazakok Világszövetsége 15. éves találkozóján a kazakok teljes jogú taggá fogadták a Kunszövetséget. - Ez is igazolja, hogy a kunok hidat képeznek az ásványkincsekben gazdag Kazahsztán és hazánk között - mondta Nazarbajev elnök, aki megígérte, egy későbbi időpontban szívesen ellátogat Karcagra, hiszen a kazahsztáni Mérkével évek óta testvérvárosi együttműködése van a városnak.

 


 

 

Kunok I. Világtalálkozója (www.magyarokszovetsege.hu)

 

A háromévente megrendezésre kerülő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése, annak ápolására és tovább fejlesztésére kifejtett tudományos, oktatási, kulturális és turisztikai célok közös megvalósítása a „Kun Összefogás Konzorcium” tagjainak együttműködésével.

A „Kun Összefogás Konzorcium” a rendezvény előkészítésére és megszervezésére született a Bács-Kiskun Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatok, valamint 32 Kiskun, 9 Nagykun önkormányzat, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok múzeumi szervezetei, a Kunszövetség, a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége és a Kumánia Kun - Kipcsák Társaság részvételével. A konzorcium elnöke Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere.

A világtalálkozó a külföldön élő kunokat is bevonja programjaiba. A Konzorcium a Fővédnöki tiszt betöltésére a Kazah Köztársaság Elnökét, a Magyar Köztársaság Elnökét, illetve a kazah és a magyar országgyűlések elnökeit kérte fel.

A nyitó ünnepség szeptember 12-én, Kiskunfélegyházán, a záró rendezvény szeptember 27-én, Karcagon lesz.

A Kun Világtalálkozó eseményei kiterjednek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos, nagyközönséget vonzó program - tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, előadások emlékeznek meg a Kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddigi, példa nélküli kun összefogásra.

 


 

I. Világ Kun Találkozó (www.fokk.hu)

 

KUNOK I. VILÁGTALÁLKOZÓJA
A KUN ÖSSZEFOGÁS KONZORCIUM MEGHÍVJA ÖNT A KUNOK I. VILÁGTALÁLKOZÓJA RENDEZVÉNYEIRE
Nyitó ünnepség
Szeptember 12-én, Kiskunfélegyházán
Záró rendezvény
Szeptember 27-én, Karcagon
A Kunok I. Világtalálkozója
a Kis- és Nagykun települések helyszínein és a határon átnyúló Kun települések részvételével zajlanak
KUN ÖSSZEFOGÁS Konzorcium

A Kiskunságban és a Nagykunságban először kerül megrendezésre a Kunok I. Világtalálkozója. Előkészítésére és megszervezésére „Kun Összefogás Konzorcium” született a Bács-Kiskun Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatok, valamint 32 Kiskun, 9 Nagykun önkormányzat, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok múzeumi szervezetei, a Kunszövetség, a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége és a Kumánia Kun - Kipcsák Társaság részvételével. A konzorcium elnöke Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere.


Kunok I. Világtalálkozója

A háromévente megrendezésre kerülő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése, annak ápolására és tovább fejlesztésére kifejtett tudományos, oktatási, kulturális és turisztikai célok közös megvalósítása a konzorcium tagjainak együttműködésével.


A világtalálkozó a külföldön élő kunokat is bevonja programjaiba. A Konzorcium a Fővédnöki tiszt betöltésére a Kazah Köztársaság Elnökét, a Magyar Köztársaság Elnökét, illetve a kazah és a magyar országgyűlések elnökeit kérte fel.
A Kun Világtalálkozó eseményei kiterjednek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos, nagyközönséget vonzó program - tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, előadások emlékeznek meg a Kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddigi, példa nélküli kun összefogásra.

 


 

Évfordulót ünnepelnek húsvétkor a kunok (www.szentkoronaradio.hu)

 

Talán kevesen tudják, de a húsvét a magyarországi kunoknál külön is ünnepnek számít. A krónika szerint a kunok 1239 húsvétján, vagyis 771 esztendővel ezelőtt a Radnai-hágón át negyvenezer családdal érkeztek Magyarországra.

A korábbi évszázadok sikerrel visszavert portyái után IV. Béla fogadta be azokat a kunokat, akik Kötöny fejedelemmel az élen – a mongol Batu kán elől menekülve – vándoroltak nyugatra. A történet szerint a király maga lovagolt az érkező népcsoport elé. A letelepítést követően aztán a nomád életmódot folytató kunok többször is összetűzésbe kerültek a magyarokkal. A tatárok ellen készülő fegyveres erők meggyilkolták Kötönyt és családját, a kunok pedig fosztogatva elhagyták az ország területét.

A tartárjárást követően az újjáépítést irányító IV. Béla visszahívta a kunokat, akiket a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze és a Dunántúl Fejér megyei síkságain telepítettek le. Az elmúlt évszázadok alatt a keresztény hitre áttérő kunok teljesen beolvadtak a magyarságba.

A hagyományokat azonban sokan, sok helyen ápolják. Négy évvel ezelőtt 2006-ban alakult meg a Kunszövetség, melynek székhelye Karcag. A 2009-es első világtalálkozón számos, nagyközönséget vonzó programot rendeztek Kiskunfélegyházától az említett Karcagig. Ötszáz kilométeres lovas túrát jártak be az egykori vándorutat jelképezve a Radnai-hágótól a karcagi kun emlékhelyig. A világtalálkozó eseményein a somogyi kunok is részt vettek, akik közel húsz fővel most saját alapszervezetet létrehozásán munkálkodnak.

 


 

Évfordulót ünnepelnek húsvétkor a kunok (www.sonline.hu)

 

Talán kevesen tudják, de a húsvét a magyarországi kunoknál külön is ünnepnek számít. A krónika szerint a kunok 1239 húsvétján, vagyis 771 esztendővel ezelőtt a Radnai-hágón át negyvenezer családdal érkeztek Magyarországra.

 

A korábbi évszázadok sikerrel visszavert portyái után IV. Béla fogadta be azokat a kunokat, akik Kötöny fejedelemmel az élen – a mongol Batu kán elől menekülve – vándoroltak nyugatra. A történet szerint a király maga lovagolt az érkező népcsoport elé. A letelepítést követően aztán a nomád életmódot folytató kunok többször is összetűzésbe kerültek a magyarokkal. A tatárok ellen készülő fegyveres erők meggyilkolták Kötönyt és családját, a kunok pedig fosztogatva elhagyták az ország területét.


A tartárjárást követően az újjáépítést irányító IV. Béla visszahívta a kunokat, akiket a Tiszántúl, a Duna-Tisza köze és a Dunántúl Fejér megyei síkságain telepítettek le. Az elmúlt évszázadok alatt a keresztény hitre áttérő kunok teljesen beolvadtak a magyarságba.
A hagyományokat azonban sokan, sok helyen ápolják. Négy évvel ezelőtt 2006-ban alakult meg a Kunszövetség, melynek székhelye Karcag. A 2009-es első világtalálkozón számos, nagyközönséget vonzó programot rendeztek Kiskunfélegyházától az említett Karcagig. Ötszáz kilométeres lovas túrát jártak be az egykori vándorutat jelképezve a Radnai-hágótól a karcagi kun emlékhelyig. A világtalálkozó eseményein a somogyi kunok is részt vettek, akik közel húsz fővel most saját alapszervezetet létrehozásán munkálkodnak.

Véget ért a Kunok I. Világtalálkozója (www.szentkoronaradio.hu)

 

Városszerte látványos hagyományőrző és kulturális programokkal, a református templomban pedig komolyzenei koncertekkel és ökumenikus istentisztelettel ért véget vasárnap Karcagon a Kunok I. Világtalálkozója.

 

A két hete kezdődött programsorozat Magyarországon és a határokon túl a látnivalók páratlanul gazdag palettáját vonultatta fel a kunok betelepítésének 770. évfordulója alkalmából.

A szeptember 12-én Kiskunfélegyházán megnyitott és a hét végén Karcagon befejeződött Kun Világtalálkozó eseményei kiterjedtek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos vonzó program - tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, előadások - emlékeztetett a kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddig példa nélküli kun összefogásra.

A programsorozat előrendezvényei még a tavasz folyamán, április végén elkezdődtek. Már ezek között is akadt számos érdekes, vendégcsalogató mozzanat a csipkekiállítástól a nemzetközi lovasversenyen és „buckajáráson” át egészen a Jászkun Huszárok Emlékhelyének felavatásáig. A legjelentősebb vállalkozásnak azonban talán az a 600 kilométer hosszú emléktúra bizonyult, amelyet a résztvevők lóháton tettek meg augusztus utolsó dekádjában a Radnai hágó és Karcag között.

Az események fő sodrához pedig a teljesség igénye nélkül olyan látványosságok tartoztak, mint a történelmi időket idéző kunszállási „kun szállás”- foglalás, a kun vitézek kiskunfélegyházi felvonulása és íjászversenye, a szalmából font kunsági címerek kisújszállási tárlata, a nagy- és kiskunsági kun viadalok, valamint az ópusztaszeri Kun Emlékhely és az ugyancsak számos településen felállított kunbabák felavatása.

A világtalálkozó kiterjedt Nagy Magyarország területére, így Délvidéken például szeptember 20-án Bácsfeketehegy, Bácskosútfalva, Pacsér és Piros közösen idézte meg kun emlékeit egész napos kulturális és tudományos seregszemle keretében.

Az eseményfolyam előkészítésére és megszervezésére még tavaly megalakult a Kun Összefogás Konzorcium a Bács-Kiskun és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat, illetve 32 Kiskun és 9 Nagykun önkormányzat, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok múzeumi szervezetei, a Kunszövetség, a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége és a Kumánia Kun-Kipcsák Társaság részvételével.

A kezdeményezők szándékai szerint háromévente megrendezendő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése a tudomány, oktatás, kultúra és turizmus eszközeivel.

 

 


 

Elindultak a kunok útján(www.szoljon.hu)

 

A kisújszállási Néprajzi Kiállítóterem udvarán búcsúztatták a kunok betelepülésének 770 . évfordulója alkalmából a Radnai-hágóhoz induló lovasokat.

 

- Vigyétek jó hírét kedves barátaim a Nagykunságnak, a városnak és a kunok mai leszármazottainak. Járjatok békével, szívetekben kun őseink emlékével, melyből a jövőben emlékezni tudunk - kívánta a lovasoknak Kecze István polgármester. Búcsúzósul ezt meg is ígérte a jelenlévőknek a kunok útját bejáró emléktúra vezetője - Horváth György nagykun főkapitány.

Az útra indulókat Galsi János katolikus plébános és Sípos Árpád református lelkész áldotta meg. Műsorral búcsúzott tőlük a 48-as asszonykórus, Angyal Ferenc citerás, Kiss Katinka népdalénekes, a Nagykun táncegyüttes. Útravalóval - ablakos kalács, bor, hamu, víz, kunsági föld, pogácsa, kenyér - látta el a csapatot Smuta Zsolt, Ullár Imre, Illéssy Ádám nagykunkapitány és feleségeik, a városi nyugdíjas klub és a 48-as olvasókör.
A lovasok pénteken érnek a Radnai-hágóhoz, ahol emlékbeszédet Illéssy Ádám kunkapitány mond. A csapat délután elindul Óradnára, s a tervek szerint augusztus 30-án 17 órakor érkeznek Karcagra, a Kun Emlékhelyhez, ahol a Kunszövetség tagjai fogadják őket.

 

 


 

Konzul bizalom nélkül (www.nol.hu)

 

Mást mond a kazahokat képviselő Horváth László, mást mond a Külügyminisztérium

Karcagon a Kunszövetség fekete lepellel takarta a városháza falán lévő, s Kazahsztán tiszteletbeli konzulátusát jelző táblát. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen így tiltakoznak Horváth László tiszteletbeli konzul "leváltása" ellen. (Megjegyezzük, a fotón is látható karcagi táblán nem a hivatalos magyar nyelvű országmegjelölést tüntetik fel, amely Kazah Köztársaság, hanem "Kazak" Köztársaságot írnak.)

Az érintett szerint a külügyi tárca "suttogó politikával" próbál a becsületébe gázolni, s minden alapot nélkülöző vádakkal tették nem "nem kívánatos személlyé". A külügynél teljesen másként látják a kazah tiszteletbeli konzuli posztot 1998 óta betöltő üzletember ügyét. - A magyar kormánynak megrendült a bizalma Horváth Lászlóban. A bizalomvesztéshez vezető nyomós okokról a Külügyminisztérium tájékoztatta a budapesti kazah nagykövetséget - mondta lapunk érdeklődésére Polgár Viktor külügyi szóvivő, aki azonban az érintett személyiségi jogaira hivatkozva elzárkózott attól, hogy részletezze a nyomós okokat.

A budapesti székhelyű
L. A. C. Holding elnök-vezérigazgatói posztját betöltő Horváth lapunknak nyilatkozva elismerte, hogy ellene csődbűntett-eljárás van folyamatban. - A tíz éve folyó eljárásban azonban a mai napig még elsőfokú ítélet sem született, miközben nyolc évvel ezelőtt kaptam meg a tiszteletbeli konzuli címet -
mondta.

Horváth egyúttal cáfolta azon információinkat, melyek szerint a külügyi tárca lépésének hátterében a vele kapcsolatban felmerült pénzügyi visszaélések és más zavaros áfa-visszaigénylési ügyek állnának. Mint mondta, a tiszteletbeli konzulátus áfa-visszaigényléseit mindig beküldték a külügynek, s csak akkor éltek e lehetőséggel, ha azokat a tárcánál jóváhagyták.

Kazahsztán budapesti nagykövetsége nem akar állást foglalni. A követség képviselője szerint ez teljes mértékben a magyarok belügye.

Annyit azonban hozzátett, hogy a magyar-kazah relációban aktív, számos kulturális eseményt tető alá hozó Horváth munkájával elégedettek voltak.

Az L. A. C. Holding érdekeltségébe több mint tíz cég tartozik, ezek egyike egy volt tengizi Vegyépszer-vállalkozás. Az amerikai Tengiz Chevrolnak kivitelezői munkát végző cégben Horváth által irányított pénzügyi holding húszszázalékos részesedéssel bír.

Az üzletember mellett nemcsak a kunszövetség, hanem Fazekas Sándor, Karcag polgármestere, valamint a Magyar- Kazah Baráti Társaság elnöki posztját is betöltő fideszes országgyűlési képviselő, Varga Mihály is kiállt. A felsoroltak Horváth eltávolításáról levélben kértek magyarázatot az előző és a jelenlegi külügyminisztertől.

Horváth az eltávolítása mögött a külügy kicsinyes bosszúját véli felfedezni. Állítása szerint a közelmúltban pert nyert a tárca ellen, amelyet azért indított, hogy bebizonyítsa, a tiszteletbeli konzulokra is vonatkozik a diplomáciai mentesség. A per alapját egy nyolcezer forintos közlekedési bírság képezte, a kazahoktól kapott és a tiszteletbeli konzulátus nevére bejegyzett BMW személygépkocsit lefotózták egy buszsávban. A jogerős ítéletet - az annak tulajdonított precedensérték miatt - Horváth elküldte több magyarországi tiszteletbeli konzulnak is, s szerinte emiatt bizonyos személyek megharagudtak rá a Bem rakparton.

Polgár Viktor szóvivő szerint a külügy nem tud a Horváth által emlegetett perről. Hozzátette: a vonatkozó nemzetközi konvenciók értelmében általános diplomáciai mentesség a tiszteletbeli konzuloknak nem jár, ilyen jellegű védelem kizárólag akkor illeti meg őket, ha tiszteletbeli konzuli minőségükben járnak el.

Nincs mentességük a tiszteletbelieknek

Hivatali gépkocsik vámmentes behozatalára, áfa-visszatérítésre és megkülönböztető, HC (Honorary Consul) jelzésű rendszám használatára is jogosultak voltak 2003-ig a tiszteletbeli konzulok Magyarországon.

A Külügyminisztérium akkor vizsgálta felül kiváltságaikat, amikor Kulcsár Attila, a K & H-botrányban elhíresült bróker a kirgiz tiszteletbeli konzul autójával hagyta el az országot. Az akkori külügyminiszter, Kovács László a konzulátusok jogállásáról szóló 1963-as bécsi egyezmény alapján egy körjegyzékben kérte a tiszteletbeli konzulokat a HC rendszámok és a munkatársaik számára kiállított - semmiféle kedvezményre nem jogosító - igazolványok visszaszolgáltatására. A totalcar.hu internetes magazin szerint azonban még hónapokkal a visszavonásuk után is adtak ki HC jelű rendszámtáblákat, és sokan máig nem adták le azokat.

A Tiszteletbeli Konzulok Társasága eleinte nemzetközi fórumokon tiltakozott a döntés ellen, ám nem sokkal később, 2003 nyarán elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy a kedvezményeket a bécsi egyezmény szabályozza, és elfogadja a változásokat. A szóban forgó egyezmény szerint a tiszteletbeli konzulok nem élveznek diplomáciai mentességet, nem hozhatnak be vámmentesen gépkocsit, és csupán a küldő országtól a konzuli tevékenységért kapott járandóságuk adómentes. E kedvezmények azonban - a hivatásos diplomatáktól eltérően - nem illetik meg a tiszteletbeli konzul családtagjait, illetve munkatársait.

A külügyminisztériumnál a kazahok tüntettek (www.fn.hu)

 

Tüntetést tartott Budapesten, a Külügyminisztérium előtt a tiszteletbeli kazah konzul visszahívása miatt a karcagi székhelyű Kazah-Magyar Baráti Társaság és a Kunszövetség - közölte csütörtökön az utóbbi szervezet ügyvivője.

 

A demonstrációra több kun településről érkeztek hagyományőrző lovasok, akiktől övezve a két társaság nevében egy, Göncz Kinga külügyminiszternek címzett petíciót adtak át Szűcs Szergej főosztályvezetőnek - mondta Kovács Sándor.

A petícióban leírták, hogy a tiszteletbeli kazah konzul, Horváth László megbízását a Külügyminisztérium azért kezdeményezte a kazah nagykövetségnél, mert tudomására jutott, hogy vele szemben az illetékes hatóságok büntetőeljárást kezdeményeztek. Az írásos anyagban leszögezték: Horváth László semmilyen jogsértést nem követett el, és olyan ítélet vagy végzés sem született, amelyben büntetőjogi felelősségét megállapították volna.

Ily módon a tiszteletbeli konzuli tisztség megszüntetése kezdeményezésének azon indoka, hogy az érintett ellen büntetőeljárás van folyamatban, sértheti azt az alkotmányos és törvényi rendelkezéseket, hogy senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bűnösségét a bíróság jogerős határozatban nem állapította meg. Felvetődik a kérdés, hogy a Külügyminisztérium ezeket a rendelkezéseket miért hagyta figyelmen kívül? - áll a petícióban.

A Kunszövetség ügyvivőjének tájékoztatása szerint a petícióban azt követelik, hogy a Külügyminisztérium által elkövetett hibát hozzák helyre, Horváth Lászlót nyilvánítsák alkalmasnak a tiszteletbeli konzuli poszt betöltésére, és erről értesítsék Kazahsztán budapesti nagykövetét. Követelésük az is, hogy vizsgálják ki az ügyet, és nevezzék meg a felelősöket. Karcagon 1998 óta működik a kun-kipcsak rokonság miatt a kazah konzulátus, a konzul kezdettől fogva Horváth László volt.

 

 


 

Kunjárás a Szilágyságban (www.hhrf.org)

 

A héten a Nagykun Nádor Bandérium és a Kunszövetség Kötöny vezérre és népére emlékezvén a kunok betelepülésének 770. évfordulóján lovas emléktúrát szervezett a kunok egykori útvonalán. Az emléktúra a kései utódok tisztelgése a kun õseik elõtt. A kunok a Szilágyságot feltételezhetõen a Radnai-hágótól a Kunságig vezetõ útvonalukon Dés, Zsibó, Varsolc, Kraszna, Ráton, Szilágybagos, Szilágynagyfalu irányban szelhették át, s ezen településeken áthaladva mentelt át a hét közepén a lovas emlékmenet. A szilágysági településeken virágokkal, népviseletbe öltözött fiatalokkal, lovasokkal, megterített asztallal várták a kunokat.

Történelmi háttér

Kötöny vezér 770 éve vezette maradék népét, a mintegy 40 ezer családot a Kárpátmedencébe. A Radnai-hágónál vártáka IV. Béla király döntését, ami 1239. Hásvét másnapján megtörtént. A másodikhonalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta a kunok vezérét és behívta õket az országba.

Az ezeréves országhatár, ahol a kunok várták a bebocsátást, egyszersmind a tatár seregektõl való megmenekülést is jelnetette és évszázadokra meghatározta a kunok sorsát.

A nehéz idõszak után megtelepedtek a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Kõrösök vidékén, ahol maradékuk még ma is él. Úgy váltak magyarrá, hogy sajátos jogi autonómiájuk révén megõrizhették hagyományaik egy részét. Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A 19. századig tartott ez a különös jogállapot, amelyhez fogható nem volt európában. Nyelvünk ugyan a 16. században beolvadt a magyar nyelvbe, de ízes nagykunsági tájnyelv megõrizte számos elemét.

Nagykun Nádor Bandérium

- A Nagykun Nádor Bandérium 14 éve foglalkozik a lovas és íjjászhagyományok ápolásával. Egyesületünknek 42 tagja van, többségük lovas-íjjász. A Bandérium  nemzeti hagyományaink méltó örököse kíván lenni- nyilatkozta lapunknak Horváth György az emléktúra szervezõje.

Korábban már szerveztek ehhez hasonló túrákat Magyarország területén. A leghosszabb eddig egy 360 kilóméteres volt Ez a túra azonban mintegy 500 km-es távolságot jelent, a Radnai-hágótól a Karcag-Kisújszállás határában lévõ Kun-emlékhelyig, melynek fontosabb fontosabb állomásai közé tartoznak Óradna, Naszód, Betlen, Dés, Zsibó, Szilágysomlyó, Szilágynagyfalu, Bihar (a földvár), Bakonszeg és Karcag.

Régen készülünk erre az emlékmenetre, amelyben sokat segített bennünket a református egyház, valósággal kézrõl kézre adtak bennünket, s meglepõ módon Radnót környékén a román települések polgármesterei is szivélyesen fogadtak bennünket.

Szilágysági élmények

Az emlékmeneten szerzett élményeirõl kérdeztük dr. Bartha Júlia etnográfust, a szolnoki Damjanics János Múzeum néprajzi osztályvezetõét, a menet résztvevõjét és egyik szervezõjét. Elmondása szerint felejhetetlen és felemelõ érzés az, amilyen vendégszereteben részesítették õket a szilágysági településeken, amelyeket érintettek útjuk során. Többek között Zsibót emelte ki, ahol ünnepi istentisztelettel, étellel, szálláslehetõséggel fogadták õket. ,,Ami mindennél meghatóbb volt, amikor a fogadóbizottság a reformátusok himnusza ként ismert zsoltárt, a Te benned bíztunk elejétõl fogva címût énekelték. Nem volt hiány más falvakban sem a vendégszeretetbõl hiszen Varsolcon is szívbemarkoló volt látni, ahogyan az idõs nénik virágot adnak fel a kun szekereinkre, s amint csatlakoztak a menetünkhöz a helyi lovas szekerek és magyar népvisletbe öltözött fitalok. A Kraszára érkezésünk sem volt átlagos, amint a népes tánccsoport, s a dübörgõ diadalmenet dallamai alatt vonulhattunk be a központba, s pihenhettünk meg a megterített asztal mellett. A késõi érkezés ellenére Szilágybagoson és Szilágynagyfaluban is az est ellenére vártak bennünket az emberek.

Az egyetlen negatívumként ért bennünket, hogy Zsibóról elindúlva a helyi önzetlen segítséget elfogadva egy rövidebb útvonal reményében vágtunk neki az útnak, azonban a környezeti viszonyok zordságának köszönhetõen egy 40 kilométeres kerülõt tettünk, s így több órás késéssel érkeztünk meg a településekre a tervezett idõpontokhoz képest.

A kellemetlenséget feletteti velünk az a vendégszeretet amiben részesültünk, mivel nekünk mindenünk van, de nincs annál jobb, amikor az ember meleg ételt kap- hangsúlyozta az etnográfus.

Külön kiemelten beszélt arról, hogy: ,,Sohasem volt ilyen fontos az identitásunk, mint a mai világban, amikor mozog alattunk a talaj. Itt az ideje, hogy az emberek megtudják, hogy élnek még kun leszármazottak. Nem annyira a vérvonal szerinti kun szálakat keressük, hiszen mindenki az, aminek érzi magát. A román településeken a románok is dobtak fel például kenyeret a szekérre. Mi mindenki érzékenységére tekintettel akartunk lenni, ezért vonultunk a kun zászlónk alatt. Sok helyen elvárták volna, hogy a magyar nemzet zászlaja alatt, s mellette a trikolor vagy az EU zászlójával társítva vonuljunk. Tény azonban, hogy a trikolor a 18. században jelent meg, a kunoké pedig a 13. században. Mi politika mentesen meneteltünk! Fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy lehet úgy élni, hogy tudom ki vagyok. Nem asszimilálódva, hanem integrálva!’’

Az emlékmenet résztvevõi a Szilágyságban kedden este Nagyfaluban szálltak meg, s aztán másnap reggel a reggeli menetelést és koszorúzást követõen Bihar felé vették az irányt.

A magyar kipcsákok Asztana tízéves évfordulóját ünneplik. (www.kazembassy.hu)

A Nagykunság fővárosában, Karcagon tudományos-gyakorlati konferenciára került sor „Sztyeppei kultúra” címmel Asztana, Kazahsztán fiatal fővárosának tízéves évfordulója alkalmából.

 

A rendezvényen kazah és magyar tudósok, a Magyarországi Kun Szövetség képviselői, a város közössége és a sajtó képviselői vettek részt.
A konferencia a Magyar Televízió újságírói által a Nagykövetség támogatásával készített Asztanáról szóló magyar nyelvű film vetítésével vette kezdetét.

 

A kazah diplomaták Kazahsztán fővárosának történelméről és fejlődéséről, annak beruházási vonzerejéről, tranzitpotenciáljáról, valamint Asztana jubileuma tiszteletére kitűzött ünnepi rendezvényekről beszéltek a jelenlevőknek.

 

Dobos László, Karcag város alpolgármestere, beszédében a magyar kipcsákok fővárosának lakosai nevében megköszöntötte országunk vezetését és minden kazahsztánit Kazahsztán fővárosának jubileuma, Asztana tízéves évfordulója alkalmából.

 

Átadta a karcagiak államfőnknek szóló üdvözlő üzenetét. „Az évek során Asztana a kazahsztániak számára nemzeti eszmévé vált. Mi, a kazahok ősi nemzetsége, a kunok-kipcsákok leszármazottjai büszkék vagyunk arra, hogy Asztanát a nemzetek közössége a szellemi egyetértés és a nemzetek közötti párbeszéd fővárosaként ismeri el. A nemzet vezetője személyes sikerének tartjuk ezt. Mi a messzi Magyarországon örülünk és büszkék vagyunk Kazahsztán eredményeire. Kívánunk Önnek és történelmi hazánknak további jólétet, Asztanának, a fiatal fővárosnak pedig felvirágzást!” – szól az üzenet.

 

A tudományos-gyakorlati konferenciára meghívott kazahsztáni és magyarországi tudósok - mint Rausangul Mukuseva tudós, irodalomkutató, a T. Aibergenov-díj győztese, Dr. Barta Júlia néprajztudós, Dr. Somfoi Kara Dávid, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének tudományos munkatársa, Dr. Bíró András antropológus, aki a kazahok és magyarok történelmi kapcsolatát genetikai szinten tanulmányozza, és mások – előadásokat tartottak a kazah kultúráról, folklórról és néprajzról népeink történelmi és rokoni kapcsolatai felől megközelítve.

 

A konferencia záró szakaszában a vendégek figyelmébe ajánlottak egy Kazahsztánról szóló rövid dokumentumfilmet, melyben országunk létrejöttének legfontosabb szakaszairól, a külpolitikai és gazdasági prioritásokról, az elért sikerekről van szó. Ezenkívül fotókiállítás rendeztek „Asztana felvirágzása – Kazahsztán felemelkedése” címmel. A karcagiak a nagykövetség által kiadott magyar nyelvű Kazahsztánról szóló könyveket, valamint fővárosunkról információs-imázs termékeket vettek át.

 

 


 

Kunok I. Világtalálkozója Kiskunfélegyháza (www.turizmus.homokhatsag.hu)

 

A Kiskunságban és a Nagykunságban először kerül megrendezésre a Kunok I. Világtalálkozója. Előkészítésére és megszervezésére „Kun Összefogás Konzorcium” született a Bács-Kiskun Megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzatok, valamint 32 Kiskun, 9 Nagykun önkormányzat, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok múzeumi szervezetei, a Kunszövetség, a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége és a Kumánia Kun - Kipcsák Társaság részvételével. A konzorcium elnöke Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere.
A háromévente megrendezésre kerülő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése, annak ápolására és tovább fejlesztésére kifejtett tudományos, oktatási, kulturális és turisztikai célok közös megvalósítása a konzorcium tagjainak együttműködésével.
A világtalálkozó a külföldön élő kunokat is bevonja programjaiba. Helyszínei kiterjednek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos, nagyközönséget vonzó esemény: tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, gasztronómiai események, lovas – és történelmi íjászversenyek, népművészeti vásárok, előadások, színes és látványban gazdag programok emlékeznek meg a Kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddigi, példa nélküli kun összefogásra. A világtalálkozó nyitó rendezvényének szeptember 12-én Kiskunfélegyháza ad otthont. Záró programsorozatára Karcagon kerül sor szeptember 27-én.

 

 


 

Véget ért a Kunok I. Világtalálkozója (www.csepel.info)

 

Városszerte látványos hagyományőrző és kulturális programokkal, a református templomban pedig komolyzenei koncertekkel és ökumenikus istentisztelettel ért véget vasárnap Karcagon a Kunok I. Világtalálkozója.

A két hete kezdődött programsorozat Magyarországon és a határokon túl a látnivalók páratlanul gazdag palettáját vonultatta fel a kunok betelepítésének 770. évfordulója alkalmából.

A szeptember 12-én Kiskunfélegyházán megnyitott és a hét végén Karcagon befejeződött Kun Világtalálkozó eseményei kiterjedtek a Kis- és Nagykunság, a Jász és a Délvidék településeire. A két hét alatt számos vonzó program – tudományos konferenciák, történeti kiállítások, kiadványok bemutatása, hagyományőrző és kulturális fesztiválok, előadások – emlékeztetett a kunok 770 évvel ezelőtt történt betelepítésének évfordulójára, és az eddig példa nélküli kun összefogásra.

A programsorozat előrendezvényei még a tavasz folyamán, április végén elkezdődtek. Már ezek között is akadt számos érdekes, vendégcsalogató mozzanat a csipkekiállítástól a nemzetközi lovasversenyen és „buckajáráson” át egészen a Jászkun Huszárok Emlékhelyének felavatásáig. A legjelentősebb vállalkozásnak azonban talán az a 600 kilométer hosszú emléktúra bizonyult, amelyet a résztvevők lóháton tettek meg augusztus utolsó dekádjában a Radnai hágó és Karcag között.

Az események fő sodrához pedig a teljesség igénye nélkül olyan látványosságok tartoztak, mint a történelmi időket idéző kunszállási „kun szállás”- foglalás, a kun vitézek kiskunfélegyházi felvonulása és íjászversenye, a szalmából font kunsági címerek kisújszállási tárlata, a nagy- és kiskunsági kun viadalok, valamint az ópusztaszeri Kun Emlékhely és az ugyancsak számos településen felállított kunbabák felavatása.

A világtalálkozó ráadásul a külföldön élő kunokat is bevonta programjaiba. A Vajdaságban például szeptember 20-án Bácsfeketehegy, Bácskosútfalva, Pacsér és Piros közösen idézte meg kun emlékeit egész napos kulturális és tudományos seregszemle keretében.

Az eseményfolyam előkészítésére és megszervezésére még tavaly megalakult a Kun Összefogás Konzorcium a Bács-Kiskun és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzat, illetve 32 Kiskun és 9 Nagykun önkormányzat, a Bács-Kiskun megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok múzeumi szervezetei, a Kunszövetség, a Nagykun Hagyományőrző Társulás, a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége és a Kumánia Kun-Kipcsák Társaság részvételével.

A kezdeményezők szándékai szerint háromévente megrendezendő világtalálkozó célja a kun identitástudat és hagyományok megőrzése a tudomány, oktatás, kultúra és turizmus eszközeivel.

 

 

Ki olvas minket

Oldalainkat 5 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 87482

Keresés

Copyright © 2019 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a GarageWeb készítette.