K U N S Z Ö V E T S É G

A l a p s z a b á l y a

 

(egységes szerkezetben)

 

1. §.

 

Általános rendelkezések


  • A szövetség neve: KUNSZÖVETSÉG
  • Székhelye: 5300 Karcag Kossuth tér 1.
  • Működési területe: a Magyar Köztársaság területe
  • Pecsétje: körpecsét, „Kunszövetség 1998” szövegű körirattal, középen a szövetség emblémájával
  • Státusza: jogi személyiségű közhasznú társadalmi szervezet

 

2. §.

 

A szövetség célja

 

A szövetség célja széleskörű kulturális tevékenység kifejtése a kun, besenyő, tatár származású emberek összefogásának elősegítése érdekében.

 

(1) országos érdekképviseleti szervük megteremtése,

(2) a kun-kipcsak (kun, besenyő, tatár) öntudat és hagyományok ápolása és megőrzése

(3) a kun-kipcsak településekkel, szervezetekkel, az egy tömbben élőkkel és kun- kipcsak szórványokkal történő intézményes kapcsolattartás

(4) a Kunságban élő és az onnan elkerült fiatalok támogatása,

(5) Ázsiában élő kun-kipcsak népekkel való kapcsolattartás,

(6) kulturális és hagyományőrző tevékenység

 

3. §.

 

A szövetség tevékenysége

 

A szövetség céljai elérése érdekében az alábbi tevékenységet folytatja:

 

(1) összejövetelek, találkozók szervezése,

(2) helyi csoportok létrehozása,

(3) szakmai munkacsoportok alakítása,

(4) kiadványok megjelentetése,

(5) tudományos tevékenység, kutatás és ismeretterjesztés a szövetség céljainak elérése érdekében,

(6) kulturális örökség megóvása,

(7) egyéb, a célok megvalósítását szolgáló tevékenységek.

 

 

 

A fenti tevékenységi formák közül a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. (Khtv) 26.§. c., pontjában meghatározottak szerint az alábbiak minősülnek közhasznú tevékenységnek

 

(1) tudományos tevékenység, kutatás (Khtv. 26.§. c., 3.),

(2) ismeretterjesztés (Khtv. 26.§. c., 4.)

(3) kulturális örökség megóvása (Khtv. 26.§. c.,6.)

 

A szövetség közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül mások is részesülhetnek. A szövetség működésének a módját a szolgáltatások igénybevételének a módját, valamint a beszámolói közléseket a rendezvényeken, szórólapokon, illetve székhelyén levő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hozza nyilvánosságra.

 

A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett, és az ügyvivői testület által titkossá nem minősített iratok, beszámolók nyilvánosak, azokba előzetes megbeszélés után bárki betekinthet a szövetség székhelyén.

 

4. §.

 

A szövetség tagsága

 

(1) A szövetség tagja lehet minden 14. életévét betöltött természetes személy, valamint minden olyan jogi személy, aki vagy amely a szövetség célkitűzéseit magáévá teszi, alapszabályát kötelezően elismeri és belépési nyilatkozatot tesz.

 

(2) A jogi személy tagsági jogait képviselője útján gyakorolja.

 

(3) A tagfelvétel és kizárás az ügyvivő testület hatáskörébe tartozik, ezekben a kérdésekben hozott határozatokkal szemben 15 napon belül a közgyűléshez lehet fordulni jogorvoslatért. Kizárható a tagok soraiból, aki felszólítás ellenére sem fizeti ki a tagdíjat vagy aki megsérti az alapszabályban számára előírt kötelezettséget.

 

(4) A tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, illetve a tag halálával (megszűnésével).

 

5. §.

A tagok jogai és kötelezettségei

 

(1) A tagok jogai

- a szövetség tevékenységében és rendezvényein résztvenni,

- választhat és választható a szövetség szerveibe

- résztvenni a szövetség életével, testületi tevékenységével kapcsolatos munkában, észrevételeket, javaslatokat tenni.

 

(2) Minden tagnak kötelessége

- a szövetség alapszabályában foglaltak megvalósulását elősegíteni,

- a tagdíjat megfizetni:

az éves tagdíj: természetes személyeknek 1.000.- Ft

nyugdíjasoknak, tanulóknak 500.- Ft

jogi személyeknek 5.000.- Ft

6. §.

 

A szövetség szervei

 

(1) A szövetség tevékenységét az alábbi szervek irányítják:

közgyűlés, ügyvivői testület, felügyelő bizottság

(2) A szövetség legfőbb szerve a tagok összessége által alkotott közgyűlés, melyet évente egy alkalommal kell összehívni.

a) A közgyűlést a tervezett időpontot megelőzően legalább 60 nappal korábban az összes tagnak postán feladott és a tervezett napirendet is tartalmazó meghívólevél formájában az ügyvivő testület elnöke hívja össze. Köteles összehívni a közgyűlést a felügyelő bizottság elnökének, illetve a tagok minimum 1/4-ének erre irányuló írásbeli indítványára, továbbá a bíróságnak ezt elrendelő határozata esetén.

b) A közgyűlés ülései nyilvánosak, azonban személyiségi jogot érintő téma esetén zárt ülés rendelhető el.

c) A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.

Létszámhiány miatti határozatképtelenség esetén az eredetileg megjelölthöz képest egy órával későbbi időpontra összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, amennyiben az első időpontra kiküldött meghívólevél ezt tartalmazza, ekkor a napirend az eredetileg tervezettel azonos.

d) A közgyűlés határozatait személyi kérdésekben (pl. a tisztségviselők megválasztása) titkos, minden egyéb esetben pedig nyílt szavazás útján, a határozatképes közgyűlésen jelenlévő tagok egyszerű többségével (50 %+1 fő) hozza.

e) A döntések tartalmát a közvetlenül érintettekkel írásban kell közölni, egyébként pedig a szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell nyilvánosságra hozni.

f) A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §.b.); élettársa a határozat alapján:

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

g) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

- az alapszabály elfogadása, illetve módosítása,

- az ügyvivői testület és a felügyelő bizottság tagjainak és elnökeinek megválasztása 4 éves időtartamra

- a testületi beszámolók és a munkaterv elfogadása

- az évi költségvetés meghatározása

- más társadalmi szervezettel való egyesülés, a feloszlás kimondása

- a szövetség éves beszámolójának jóváhagyása,

 

továbbá az 1997. évi CLVI. tv. (Khtv) 19.§. (3) bekezdésben előírt elemeket tartalmazó közhasznúsági jelentésének megvitatása és elfogadása. Ebbe a jelentésbe a szövetség székhelyén bárki betekinthet, illetve abból másolatot készíthet saját költségén.

 

A közgyűlés dönthet továbbá bármely más a szövetséget érintő kérdésben.

 

h) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyveket sorszámozva, lefűzve irattárban kell megőrizni. A szövetség a közgyűlés határozatairól nyilvántartást vezet, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható – ez a Közgyűlési Határozatok Könyve.

i) A közgyűlés megállapítja saját ügyrendjét.

j) A közgyűlés tiszteletbeli elnököt választhat.

k) A szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szövetség székhelyén – a szövetség képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségére másolatot készíthet.

 

A szövetség a Karcagi Hírmondó című újságon keresztül nyilvánosságra hozza a szövetség szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működési módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

 

(3) A 7 tagú ügyvivői testület a szövetség ügyintőzői és képviseleti szerve, mely két közgyűlés között irányítja a szövetség munkáját.

 

a) Dönt minden olyan kérdésben, ami nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, üléseit szükség szerint, de legalább évente három alkalommal tartja.

b) Az ügyvivői testület ülését a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban a tagjainak postán feladott és a tervezett napirendet is tartalmazó meghívó levél formájában az ügyvivő testület elnöke hívja össze. Köteles összehívni az ügyvivői testületet a felügyelő bizottság elnökének, illetve a tagok minimum 1/4-ének erre irányuló írásbeli indítványára.

c) Az ügyvivői testület ülései nyilvánosak, azonban személyiségi jogot érintő téma esetén zárt ülés rendelhető el.

d) a határozatképességhez a tagjai többségének (50 %+1 fő) jelenléte szükséges.

e) Az ügyvivői testület határozatait személyi kérdésekben titkos, minden egyéb esetben pedig nyílt szavazás útján, a határozatképes ügyvivői testületi ülésen jelenlevő tagok egyszerű többségével (50 %+1 fő) hozza.

f) Az ügyvivői testületi határozatokat a szövetség székhelyén lévő hirdetőtáblára való kifüggesztéssel hozzák nyilvánosságra, a közvetlenül érintettekkel pedig ajánlott levél útján közlik a döntéseket.

g) Az ügyvivői testület határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §.b.), élettársa a határozat alapján

kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

h) Az ügyvivői testület üléséről jegyzőkönyv készül, a jegyzőkönyveket sorszámozva, lefűzve, irattárban kell megőrizni. A szövetség az ügyvivői testület határozatairól nyilvántartást vezet, melyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható – ez az Ügyvivői Testületi Határozatok Könyve.

i) az ügyvivői testület munkájáról évi beszámolót készít, amit elfogadásra a közgyűlés elé terjeszt

j) az ügyvivői testület megállapítja saját ügyrendjét

k) az ügyvivői testület elnöke képviseli és irányítja a szövetséget, a vezető szervek döntéseinek megfelelően.

 

(4) A közgyűlés a szövetség gazdálkodásának és működésének ellenőrzésére felügyelő bizottságot hoz létre. A testület elnökből és két tagból áll. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki

 

a) vezető szerv elnöke vagy tagja

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve

d) az a.,-c., pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

Az elnök szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente háromszor összehívja a testület ülését. A bizottság kidolgozza saját eljárási és ügyrendjét.

A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, illetve a munkavállalóktól jelentést vagy tájékoztatást kérhet, a szövetség irataiba betekinthet. A felügyelő bizottság tagjai a vezető szervek ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

A felügyelő bizottság az intézkedésre jogosult vezető szervhez fordul, illetve annak összehívását kezdeményezi, ha a szervezet működése során súlyos mulasztást vagy jogszabálysértést észlel, és amennyiben a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket az arra illetékesek nem teszik meg, úgy köteles az ügyészséget értesíteni.

A felügyelő bizottság tevékenységéről éves beszámolót készít, amelyet a közgyűlés vitat meg és fogad el.

 

7. §.

 

A szövetség gazdálkodása

 

(1) A szövetség pénzügyi forrásai: tagdíj, magánszemélyek és jogi személyek felajánlásai, egyéb bevételek.

(2) A szövetség tartozásáért saját vagyonával felel, de azért a tagok a saját vagyonukkal nem felelnek.

(3) A szövetség céljai elérése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytathat, de ilyet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

(4) A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

(5) A szövetség bankszámlája feletti rendelkezésre a képviselő bármelyik ügyvivői testületi taggal együttesen jogosult.

 

8. §.

A szövetség megszűnése

 

(1) A szövetség megszűnik, ha feloszlását a közgyűlés legalább 2/3-os szavazati aránnyal kimondja, ha más szövetséggel egyesül, ha a bíróság feloszlatja vagy megállapítja megszűnését.

(2) A szövetség megszűnése esetén minden vagyona a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumot illeti meg.

 

9. §.

 

Záró rendelkezések

 

(1) A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, ill. az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

(2) A szövetség esetében vezető tisztségviselőknek minősülnek az ügyvivői testület, ill. a felügyelő bizottság tagjai és elnökei, vezető szervnek pedig a közgyűlés és az ügyvivői testület.

(3) A szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, nem támogat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(4) A szövetség létrejöttéhez kérni kell annak nyilvántartásába vételét a bíróságtól.

(5) Jelen alapszabályt a szövetség 1999. március 18-i közgyűlése fogadta el.

 

K a r c a g , 2006. október 22.

 

(: Dr. Fazekas Sándor :)

elnök

 

 

Ellenjegyeztem:

Karcag, 2006. október 22.

 

 

(: Dr. Varga László :)

ügyvéd

Ki olvas minket

Oldalainkat 8 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 88121

Keresés

Copyright © 2019 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a GarageWeb készítette.