Kunkapitányok

A nagykunkapitány-választással 2000-ben a térség települései hagyományt teremtettek. A választásra korábban évente került sor, amikor aztán a 7 település mindegyike adott már egy-egy kapitányt, úgy határoztak, hogy 2009-től háromévente tartanak avatást.

Az eddig megválasztott kunkapitányok és az őket jelölő települések:
Kisújszállás, 2000.: Horváth György (Lovas oktatással foglalkozik a saját tanyáján, hagyományőrző.)
Karcag, 2001.: Györfi Sándor (1951-ben született, Munkácsy, Mednyánszky, Podmaniczky-díjas szobrászművész, Érdemes Művész, Karcagon él, saját bronzöntő műhelye van, a viaszveszejtéses technika egyik megújítója. Korai szobrainak modelljei térségi parasztemberek)
Túrkeve, 2002.: Balogh Márton (Előadóművész, népdalénekes, elhunyt  64 éves korában 2010-ben. 1966-tól 15 éven át táncolt az Állami Népi Együttesben, majd énekesként folytatta, 1981-ben a Magyar Rádió és Televízió Röpülj Páva Népdalverseny nagydíját is megkapta. 1983-ban még táncosként, 1990-ben már a regöst énekelve szerepelt az az István, a királyban. Tagja volt a Magyar Hagyományőr Világszövetségnek. )  
Berekfürdő, 2003.: Csíkos Sándor  (72 éves, Jászai Mari, Csokonai, Kazinczy-díjas színművész, megkapta a Magyar Köztársaságért Érdemrend Lovagkeresztjét, 30 éve Debrecenben játszik a Csokonai Színházban. Több mint 200 szerepet játszott, alakította Lucifert, István királyt, Széchenyit. Tanítványa volt többek között Szarvas József, Csuja Imre.)
Kunhegyes, 2004.: Simai János (Gazdálkodó, vállalkozó. a helyi Hagyományőrző Egyesület alapítója, a ’80-as évektől a népi játékok gyűjtője, kunsági erőpróbák szervezője, 1991-ben a Konok Kunok hagyományőrző Baráti Egyesület létrehozóinak egyike.)
Kunmadaras, 2005.: Barta László (a helyi Hagyományőrző és Lovassport Közhasznú Egyesület képviselője)
Kunszentmárton, 2006.: Smuta Zsolt (1957-ben született, vállalkozó, a nevét viselő víz-, gáz-, fűtéstechnikai cég tulajdonosa, a kunszentmártoni gazdakör egyik vezetője, a Szent Márton Lovas Egyesület aktív résztvevője.) 
Kuncsorba, 2007.: Ullár Imre (Vállalkozó, sportember)
Kétpó, 2008.: Antal Zoltán (A település köztiszteletben álló vállalkozója)
Kisújszállás, 2009.: Illéssy Ádám (Telkiben él, vállalkozó, gépészmérnök, marketing szaküzemgazdász, tanult Japánban, a 19. század utolsó nagykunkapitányának, Illéssy Sándornak, a város korábbi polgármesterének az ükunokája. Illéssy Ádám vezetőségi tagja a Keresztény Vezetők és Üzletemberek Társaságának, a Trocellen Nemzetközi Vállalatcsoport közép-európai üzletág-igazgatójaként lett a X. nagykunkapitány) 
Karcag, 2012.: Bene Sándor (Karcagon él, gazdálkodó, hagyományőrző, a Pusztai Róka Nomád Hagyományőrző Egyesület elnöke, a Bene tanya névadó tulajdonosa) 

A kunok eredetileg mint hadi szervezet álltak a mindenkori király rendelkezésre. Ez a szervezeti forma a közigazgatás szervezésén is meglátszott. Nemzetségenként telepedtek le, az egy-egy nemzetség élén álló nemzetségfőt nevezték kapitánynak. Magasabb rang volt a szék kapitányi rang, azaz egy terület (Halas szék, Mizse szék, Kolbas szék stb.) összefogása, irányítása. 1437-ben így említik Köncsögöt a Csertán nemzetség vezérét: „Comes Kumcheg capitaneus Comanorum generationis Chertan.” A kapitány hadjártat idején parancsnok volt, békében ítélkezett, ügyelt a járandóságok teljesítésre. A későbbiekben a kunok jelentőségének alászállásával csökkent ez a rang, inkább a más területek bíróinak feleltek meg.
Az Árpád-korban egyes királyok viselték a Kunország királyai címet, később egyre inkább a nádor intézte a kunok ügyeit, mint a kunok főbírája. A török uralom idején a saját közigazgatás szünetelt. A XVII. század elejétől újra vannak – nádori megbízásra – főkapitányai a kunoknak egészen a XIX. század végéig. 
A főkapitány a jász, a nagykun, és a kiskun területek kapitányait irányította. Munkáját gyakrna egy úgy nevezett alkapitány irányította. A főkapitány nevezte ki a Hármas kerület kapitányait. A központi – királyi, tulajdonosi, minisztériumi – hatalmat képviselték a választott testületek mellett. De gyakran ők szervezték a helyi önkormányzatokat is. Nevezetesebb főkapitányok: 1655 – Wesselényi Ádám (a nádor fia), 1680 – Eszterházy Zsigmond, 1704-1705 – Vay Ádám , 1687 – Ráday Gedeon, 1871 – Szapáry István; Nevezetesebb kiskun kapitányok: 1705 – 1706 – Cseplész János, 1719-1736 – Herpay Mihály, 1851 – Gyárfás István.

Nyomtatás PDF

Ki olvas minket

Oldalainkat 10 vendég böngészi

Statisztika

Tartalom találatai : 88127

Keresés

Copyright © 2019 Minden jog fenntartva.
Az oldalt a GarageWeb készítette.